RÓKA Vulpes vulpes

 A róka egész Európában elõfordul, a leggyakoribb nagyobb testû ragadozók egyike, számtalan élõhelyen megtalálható, de általában ott, ahol elég búvóhely akad; gyakran falvakba, sõt városokba is behatol. Általános külleme kutyaszerû, orra keskeny, füle hegyes, fehér végû farka bozontos. Testhossza mintegy 120 cm, farka ebbõl egyharmad, mar magassága eléri a 40 cm-t, súlya a 10 kg-ot, színezete elég változatos, de a hátoldalon általában mély tónusú vörösesbarna, hasa fehér. Fõként rágcsálókkal táplálkozik, de sokféle nagyobb állatot és gyümölcsöt is eszik. A "városi" rókák sokszor a szemétben kutatnak, és ettõl csapzottak koszosak. Földalatti várban, kotorékban 3-8 kölyköt fial. A róka jelenlétére következtethetünk határozott léptû nyomából amely nem olyan kanyargó és meg-megálló, mint a kutyáé. Kotoréka környékén megtalálhatók táplálékának maradványai. A róka jellegzetes fülledt szagot hagy maga után; hosszú, csavart hullatéka szõrt, csontokat és rovarokat tartalmaz. Különbözõ kaffogó és ugató hangokat ad, a nõstény (szuka) vérfagyasztó sikolya különösen télen hallható. Európában a veszettség fõ terjesztõje a róka. A kutyával, az aranysakállal vagy a sarki rókával téveszthetjük össze.